A tizenévesek 15 éves korukban kezdik meg orális és vaginális szexüket

Inmaculada Teva a Granadai Egyetem Elme-, Agy- és Viselkedéskutató Központjának kutatója a serdülők szexualitásáról szóló tanulmányt készít, amely látszólag megmutatja a a nemi szerepek és a sztereotípiák befolyása.

Ezek a sztereotípiák jelzik, hogy a lányoknak kitérőbbeknek vagy passzívabbaknak kell lenniük, és a kapcsolat nagyobb érzelmi fejlődésének elérése érdekében be kell vonniuk a szexuális élményeket. A nemi szerep szerinti elvárások szintén megtehetik mozgatja a fiúkat, hogy több partner és több kapcsolat legyen, míg a lányok esetében éppen ellenkezőleg várható.

A tizenévesek 15 éves korukban kezdik meg orális és vaginális szexüket és a viselkedés sokfélesége növekszik. Az óvszer a leggyakrabban alkalmazott fogamzásgátló módszer, de orális és anális szexen nem; Ezenkívül azért használják, hogy megelőzzék a terhességet, és ne a nemi úton terjedő fertőzéseket.

A lányok érzik kevésbé képesek beszélni vagy tárgyalni az óvszer használatáról, ezért fontos előmozdítani a társadalmi készségek fejlesztését a családból, és érdeklődni az iskolákban, intézetekben vagy más szervezetekben a témában kidolgozott programok iránt. A szociális készségek nemcsak a nemi közösülés területén szolgálnak, hanem biztonságosabbá teszik az embert.

Úgy gondolom, hogy nem tudom, hogy az a tény, hogy a lányok kevésbé képesek kifejezni magát szexuális kapcsolatban, nem lesz-e (néha mondom) a kiskorúak közötti párosodás fokozott ellenőrzésével kapcsolatos kapcsolatokra is, amelyek közül mi Beszélt Angel Peralbo.

A szexuális viselkedésről és a szexuális gyakorlatokról szóló tanulmányt 4612 fiatalból álló mintával végezték el

Véleményem szerint ezeknek a tanulmányoknak az a célja, hogy emlékeztetőként szolgáljanak a felnőttek számára abban az értelemben, hogy a szexuális nevelésnek akkor, amikor a gyermekek közel vannak a serdülőkorba, nem annyira az információ átadására, mint a hallgatásra (ha feltételezzük, hogy beszélni akarunk), tegyük nyilvánosságra értékeinket, kerüljük az ítéleteket, és legyenek elérhetők, amikor a gyermekek (már nem is annyira) valamilyen módon igénylik a segítségünket.

A nemi nevelésről a szülõiskolákban beszélgetéseket hallottam olyan fiúktól vagy lányoktól, akik a szüleikkel jöttek. A kettő különösen feltűnő: egyrészt panaszkodnak a szülők sokat foglalkoznak a lehetséges kockázatokkal, és nagyon keveset foglalkoznak a legfiatalabb érzelmekkel. Másodszor azt hiszik, hogy a felnőttek nem bíznak benne.