Az Egyesült Királyságban a Cambridge-i Egyetem nemrégiben végzett tanulmánya szerint több kutató összefüggésbe hozható a diszlexia és a zenei ritmusok követésének problémáival. Vagyis a diszlexiával kapcsolatos problémák mellett problémák lennének a ritmikus zenei minták felismerésében is.
Emlékezzünk arra, hogy a diszlexia olyan változás, amely befolyásolja a nyelv elsajátítását és feldolgozását, nehézségeket okozva a fonémák feldolgozásában, az olvasásban, az írásban, a helyesírásban, a kalligráfiában és néha a számtani alkalmazásban.
A vizsgálat eredményeként megállapítást nyert, hogy Úgy tűnik, hogy a diszlexiás gyermekeknek több problémája van a zenei gyakorlatok követésekor, amely szoros kapcsolatot mutat a zene metrikus felépítésének és az olvasás képessége között.
Ezért elmondható, hogy a hangok vagy a fonémák megkülönböztetése szempontjából alapvető fontosságú a hangos szótagok (azok a szótagok, amelyekben a szó kiejtése megváltozik) és a kiemelés nélküli (azok, amelyekben nincs a szó kiejtése) váltakozása.
Tehát azóta összefüggésbe hozható a diszlexia és a zenei ritmusok követésének problémáivalÉrtelmezhető, hogy a zenei játékokon alapuló korai beavatkozások valamilyen előnyt jelenthetnek a gyermekek olvasási képességének fejlesztésében.
