A születéskor a csecsemők már kilenc hónapig éltek, és különösen a terhesség utolsó szakaszában nagyon különböző ingereket kaptak. Ezért születésekor már van bizonyos viselkedésük, "spontán viselkedésük". A Brazelton újszülött skála Terry Brazelton által létrehozott értékelő eszköz, Amerikai gyermekorvos, 1973-ban.
Ez a gyermekorvos és munkatársai megpróbálták felmérni a gyermek reakciójának minőségét és a stimuláció mértékét. Ehhez figyelembe veszi a vizuális, motoros és hallási mintákat.
Brazelton központi gondolata az, hogy az újszülött hozzáértő és aktív lény, amely képes reagálni a környezet ingereire, és kiemeli viselkedési reakciók értékelésének szignifikáns és prediktív értékét. A nevét viselő skála az egyik a legjobban jelzett mind a hiány korai felismerése, mind a kialakuló képességeik felderítése érdekében.
Tekintettel a teszt interaktív jellegére, annak hasznosság az újszülött és szülei közötti kapcsolat elősegítésére, ezáltal javítva a gyermek fejlődését.
A Brazelton skála egy interaktív értékelési módszer, amelyet általában három vagy négy nappal a gyermek születése után alkalmaznak, ám ez nem kötelező az egészségügyi központok vagy kórházak számára.
Nem hasonlítható össze az Apgar-teszttel, amely olyan változókat értékel, mint a pulzusszám, a légzés, a szín, a reflexek, és indexet ad a születési percben, összehasonlítva a következő 5 perccel. A Brazelton újszülött skála több változót és minőségi szempontból értékel.
A Brazelton skála fázisa
A Brazelton skála kétféle elemet tartalmaz: 35 viselkedési és 18 reflexet. A skálát eltérően alkalmazzák az ébrenlét vagy az alvás idején, és magában foglalja a következő fázisokat vagy szakaszokat (azok felsorolása és csoportosítása a szerzők különböző véleményei szerint változik):
Autonóm idegrendszer: integrálja a szervezet alapvető funkcióit, a légzés és a hőmérséklet szabályozását.
Állami szabályozási rendszer: az újszülött azon képessége, hogy szabályozza tudatállapotát. Például a megszokási mechanizmus értékeli a válasz csökkenését. Tegyük fel, hogy a gyerek enyhe ingerek bemutatása ellenére képes folytatni az alvást (fény, érintés, hang, fedje le a lepedőket ...).
Motor-orális: a cél a gyermek szívó-, láb- és keresési reflexeinek felmérése. Vizsgálja meg a karok és a lábak izomtónusát és a talpak izomtónusát is.
törzs: célja olyan szempontok értékelése, mint a levetkőzés, a motoros reflexek ... Műveletek: a tenyérnyomás értékelése, az provokált beillesztés (a gyermeket erőhúzásra és beillesztésre), lépésreflexek, kiegyenesítés és járás.
vesztibuláris: célja a manipuláció, stimuláció és reflexek értékelése. Műveletek: értékelje a védekező mozgásokat (a megszokás fázisában használt ingerekkel), a tonikus nyakreflexet és a moro reflexet.
Társadalmi-Interactive: Ennek a szakasznak a célja a tudatosság orientációjának és stimulációjának felmérése. Műveletek: értékelje a vizuális-animált tájolást (személy) és a láthatatlant (a mozgó tárgyat); értékelje az animált hallási irányultságot (személy, a gyermekhez intézett szavak) és élettelen (hangot okozó tárgy); kiértékelni a vizuális és hallási irányt (egyidejűleg); értékelje a vigasztalás képességét (megnyugtatja-e, abbahagyja a sírást, vagy kell az egyik szülőnek mennie?).
Brazelton kutatásainak, és különösen a társadalmi-interaktív szakaszban elért eredményeknek köszönhetően évek óta kimutatták, hogy a csecsemőnél vannak bizonyos társadalmi viselkedések, és minél több kapcsolatba kerül, annál jobb a növekedés és fejlődés.
A teszt többek között azt mutatja, hogy a csecsemő felismeri anyja hangját, szereti az emberi arcokat és sokkal több figyelmet vonz, mint élettelen tárgyak. Emellett inkább az emberi hangot részesítik előnyben, mint a hallóinger.
Röviden a Brazelton skála az újszülött viselkedésének felmérésére Érdekes eredményeket kínál, és felhasználható azon hiányosságok felderítésére, amelyeket korán kezelnének.
