A csecsemők fejlődését érintő egyik legérdekesebb kérdés a nyelvtanulás. A közelmúltban felfedezték, hogy a csecsemők már az elején, már az élet első hónapjaiban megtanulják a nyelvüket, és felnőttek tanulmányozása során látták, hogy vannak bizonyos nyelvi képességekkel rendelkezők is, csak mert azért éltek Rövid idő egy adott országban. Más szavakkal, hogy a felnőttek akkor is képesek megtartani a nyelvismeretüket, amelyekkel született, még akkor is, ha még soha nem mondták el.
Dél-Koreában született emberekkel végzett tanulmány
Ahogy az IFLScience cikkből olvastuk, a tanulmányt közzétették a folyóiratban A Royal Society nyitott tudománya, és ennek megvalósításához elemezték a vizsgált felnőtt nyelvi készségeket. Dél-Koreában születtek és hogy elegendő idő álltak rendelkezésükre a nyelv elsajátításához.
Ezek a felnőttek Hollandiában éltek, ahol fiatal korukban örökbefogadó szüleikkel éltek, megtanulják a holland nyelvet, és következésképpen távol voltak minden eredeti verziójuktól.
A kutatók úgy döntöttek, hogy összehasonlítják e felnőttek koreai beszédmódját, utánozva az adott nyelv mássalhangzóit, és összehasonlították más felnőttekkel, akik nem Koreából származtak. Az első tesztekben mindenkinek egyenlő eredményei voltak (mindegyik ugyanolyan rosszul, vagy ugyanolyan jól beszélt koreaiul). Néhány tanfolyam után, mind a másik, látták, hogy felnőttek, akiket Dél-Koreából örökbefogadtak sokkal hatékonyabbak voltak ezen mássalhangzók kiejtésekor.
Az örökbefogadás kora nem volt releváns
A legmeglepőbb dolog az, hogy az életkoruk nem volt releváns. Ahogy magyarázza Mirjam Broersma, a tanulmány társszerzője:
Az egyik legérdekesebb megállapítás az volt, hogy a Koreában született és hat hónaposnál fiatalabb, valamint a tizenhét hónapos kor után örökbe vett résztvevők tanulási eredményeiben nincs különbség. Ez azt jelenti, hogy még az élet első hónapjaiban már kialakult a nyelv hasznos ismerete, és hogy az anyanyelvben megőrizhető a lehetséges minták elvont ismerete, nem pedig a szavak.
A tanulmány szerzői számára ez azt mutatja, hogy azoknak az embereknek, akiket még az élet első hónapjaiban örökbe fogadtak, előnyeik vannak más felnőttekkel szemben, ha elméleti anyanyelvüket kívánják megtanulni.
Ezenkívül elmagyarázza, hogy a csecsemők és gyermekek mennyit tanulnak a nyelvről a kezdetektől, a kiejtési minták és a nyelv felépítésének szintjén próbáljon a lehető leghamarabb kommunikálni. Ezért a kutatók javasolják a szülőknek valamit, amit már régóta ajánlottak: beszéljen velük az első pillanattól kezdve, magyarázza el nekik, mit cselekszünk, mi jön ezután, mondja el nekik, mennyire szeretjük őket, sőt mondjon el anekdotákat a miénkről, hogy elkészítsék ezeket tanulmányok, amelyek segítenek nekik jobban és jobban beszélni.
Mi lenne, ha a gének lennének?
A kutatók nem említik, de talán már hallottál vagy olvastam valahol, hogy az újszülöttek agyának bizonyos tulajdonságai lehetnek szüleiktől és más nemzedékektől örökölték. Tudjuk, hogy például egyes gyermekek agresszivitása gének révén örökölhető.
Ez az eset áll fenn, mivel a karakter, amely az agyban született viselkedésösszegekben tükröződik, genetikai eredetű lehet, miért ne lenne a nyelv? Nem szavakról beszélek, hanem az a hajlam, hogy jobban megtanuljam szüleik, nagyszüleik, nagyszülők stb. Nyelvét, és ennek megfelelően több generáció óta a család agyában van.
Gondolj csak egy pillanatra: a tanulmányban azt látták, hogy a 6 hónaposnál fiatalabb csecsemőknek is jobb a képessége az mássalhangzók kiejtésére. Mi lenne, ha nem azért, mert valaki beszélt velük abban a nyelven, hanem mert az agyukban hordozták ezt a soros készséget, őseik agyának örökölése?
Fotók | iStock
Csecsemőknél és így tovább Nyelvi fejlődés a csecsemőben: nullától három hónapig, Bella, az orosz lány, aki mindössze négyéves, hét nyelven beszél, bár az anya egy nyelvet beszél, apja pedig egy, a baba mindkettőt érti. Tudományosan bizonyított
