Robert Carlson, a Szent Louis (Missouri) érsekség vezetője, egy kiskorú szexuális zaklatására irányuló tárgyalás során több mint ellentmondásos nyilatkozatot tett. Olvastam, hogy állítja, miközben segéd püspökként szolgált Minnesotában (a 80-as években) Nem tudtam, hogy a pedofília bűncselekmény, bár úgy tűnik, hogy ma ez a koncepció világosabb.
Kiderült, hogy a Saint Paul Aquinói Szent Tamás katolikus templomban az előző évtizedben (a 70-es években) egy pap bántalmazott egy kiskorút. Az incidens kapcsán Carlson nem nyújtott be panaszt, bár arra ösztönözte a családot, hogy tegye meg. Jelenleg azt állítja, hogy a lehető legjobban járt el. Az áldozat ügyvédje, aki már felnőtt, rámutat, hogy Carlson 15 éve kezeli a kiskorúak szexuális zaklatását. Ez az egyik eset, amikor az egyház valamelyik tagja pedofilként vagy fedélzetként vádolják.
Az egyházmegye szerint ragaszkodik ahhoz, hogy a segítő püspök erkölcsi kérdése (amely számomra ugyanolyan fontos, mint a jogi kérdés), aki kijelenti, hogy a tantárgy értékelése az évek során megváltozott.
Itt az értékelésem az ezen esetek feltárásának fontosságára összpontosít. Szeretném világossá tenni, hogy amikor a kiskorúak szexuális zaklatására gondolunk, nem csak azt kell figyelembe vennünk, hogy illegálisak, hanem rendkívül erkölcstelenek is, és veszélyeztetik a gyermekek fejlődését és a társadalom alapelveit.
Nyilvánvaló, hogy itt a bűncselekmény a kiskorúak visszaélése a felnőttekkel, akik kihasználják a tekintélyüket és a gyermekek bizalmát. Fontos azonban, hogy a társadalom egésze mindebből tanuljon, mert ha nem, akkor keveset tudunk továbblépni.
Arról szól, hogy megvédjük a társadalom legértékesebb dolgait, már itt az ideje, hogy merészen foglalkozzunk ezekkel a kérdésekkel, hogy 30 vagy 40 éven belül az ilyen helyzeteket ne éljék újra.
