Azok, akik úgy gondolják, hogy minden újszülött ugyanúgy sír, tévedsz. Egy német tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a csecsemők felismerik az anyanyelv hangjait, és születéskor ezt a mintát utánozzák.
Az anyaméhben a terhesség utolsó hónapjaiban a csecsemők hallják és felismerik a kívülről érkező hangokat, például dallamokat, zajokat és hangokat, különösen az anyjuk hangját.
A Würzburgi Egyetem tanulmánya szerint a csecsemők sírásának hangereje az anya beszélt nyelvének intonációjához viszonyítva változik, egyszóval az, amit hallott, mivel képes felfogni a hangokat. Sírás közben, mivel később elkezdenek beszélni, a csecsemők ugyanazokat a hangmintákat reprodukálják, mint az anyanyelv.
A tudósok a felvételekkel bebizonyították, hogy a francia párok csecsemői hajlamosan kezdnek lágyan kezdni, majd emelkednek a hangjukba, míg a német párok magasba kezdnek, majd a hang csökken.
Az ügyet azonban tovább finomítják. Azt is felfedezték, hogy megkülönböztetik a helyi hangsúlyokat. Elemezték Nagy-Britannia különböző részein született csecsemők sírását, és változásaikat fedezték fel sírjukban.
A vizsgálatok fényében úgy tűnik, hogy a sírás az első megnyilvánulása annak, ami később lesz a gyermekek nyelvtanulása. Ami számunkra eleinte egyszerű panaszkiáltásnak tűnik (amelyet egyébként soha nem szabad elhanyagolni), a jövő nyelvi fejlődésének alapja lehet.
