Folytatva a a nappali ellátásba vonulás kockázata és előnyei, erre az alkalomra a lehetséges pszichoszociális szintű kedvező hatásokra összpontosítunk, és a főbb orvosi kockázatokra koncentrálunk, amelyeket egyes tanulmányok feltártak.
Annak ellenére, hogy rámutatnunk kell arra, hogy az eredmények többsége egy bizonyos típusú családra vonatkozik, vagy egy speciális gyermekgondozási modellre vonatkozik, vagyis nem minden gyermekre és összefüggésre vonatkoznak.
A gyermekgondozási támogatás pszichoszociális hatásai
Az 1998-as szisztematikus áttekintés, amely nyolc korábbi kísérletet tartalmazott az Egyesült Államokban, kimutatta, hogy a társadalmilag hátrányos helyzetű lakosság vagy a koraszülötteknél bemutatták a gyermekgondozási támogatást jótékony hatások a gyermekkori viselkedésfejlesztésről, az iskolai sikerről, valamint felnőtt életük gazdasági, munka- és társadalmi mintáiról.
Egy másik tanulmány a közelmúltban bemutatta az Egyesült Államok tíz városának 1364 gyermekből álló mintáját, amely a születésétől a 15 éves korig követte a különböző társadalmi rétegekből és családtípusokból álló mintát (a NICHD korai gyermekgondozási és ifjúsági fejlesztési tanulmánya). .
Ebben a tanulmányban feltárták a gyermekgondozási segély fejlődésének az élet első négy évében kifejtett hatását, ellenőrizve annak minőségét és más változókat a gyermek társadalmi és családi környezetéhez viszonyítva. Fő megállapítása az volt A fejlődés nem a gyermekgondozási segítségnyújtástól, hanem annak minőségétől függ.
Azok a gyermekek, akik magas színvonalú napközi otthonokban jártak, magasabb pontszámot kaptak a kognitív fejlődés és a nagyobb tudományos eredmények terén.
Összefüggést találtunk az óvodákban töltött idő és az impulzivitás szintje között is; hosszabb ideig nagyobb volt annak esélye, hogy impulzív és serdülőkorban viselkedjenek kockázati magatartással.
E tanulmányoknak az „Evidence in Pediatrics” című folyóiratának áttekintésében kiemelik, hogy nem világos, hogy ezekben az eredményekben az óvoda vagy a társadalmi-családi környezet minősége meghatározóbb-e. Nehéz azt is meghatározni, hogy a tanulmány eredményei alkalmazhatók-e a környezetünkre, tekintettel az amerikai iskolai modell eltéréseire a többi spanyol országgal szemben.
Az óvoda egészségre gyakorolt hatása
Ahogy a téma első részében előrehaladtunk, egy nemrégiben ebben a hónapban közzétett áttekintésben a "Gyermekgyógyászat bizonyítéka" című kiadvány rámutatott, hogy a napközi gondozásban részt vevő gyermekek az első években több fertőzést szenvednek, és iskolába járásukkor kevesebbet szenvednek. Lássuk még példák, amelyek befolyásolják a gyermekgondozás és a gyermek egészségének kapcsolatát.
A gyermekgondozási támogatás egészségügyi hatásaival kapcsolatban közzétett tanulmányok nagy részét megfigyelő tanulmányok támasztják alá.
Egy nemrégiben végzett szisztematikus áttekintés a gyermekgondozási központokban a nappali ellátásnak a gyermekek egészségére gyakorolt hatásáról, amelyet 84 különféle országból készített munka készített, összesen több mint 127 000 gyermek adatait vizsgálta.
Ezt a nagy mintát elemezve megmutatták, hogy a gyermekgondozási támogatás, összehasonlítva a házakban nyújtott segítséggel vagy a családi környezetben élőkkel, a megnövekedett kockázat a légzőszervi fertőzések és az akut hasmenés első éveiben.
A légzőszervi fertőzések elsősorban a felső légutakban (megfázás, nátha, akut otitis media vagy effúzió) és néhány alsó légutakban (hörghurut, bronchiolitis, krupp, tüdőgyulladás, légzőszervi fertőzéssel járó zihálási epizódok), a kockázat növekedésének százaléka a nagyobb módszertani szigorúsággal végzett tanulmányok szerint. Az asztma kockázatértékelése a gyermekgondozási segítségnyújtással kapcsolatban meglehetősen problematikus volt.
Ez a megnövekedett kockázat következetesnek tűnik az idő múlásával, valamint a különböző társadalmi és földrajzi környezetek között. Bizonyos tanulmányokban a nem családi otthonokban kis csoportokban kezelt gyermekeket („családi napközi”) külön-külön elemezték: a többi országban elterjedt gyakorlat: ezek a gyermekek közbenső kockázatokat mutattak a legnagyobb napközi otthonokban megfigyelt kockázatok között ( „Nappali ellátó központ”) és az otthoni vagy a családi környezetvédelmi személyzet gondozó csoportja.
Más tanulmányok feltárták annak lehetőségét, hogy a gyermekek fertőző kórokozók korai kitettsége megvédheti őket gyermekkori vagy felnőttkori más betegségekkel szemben, ám ezeknek a tanulmányoknak a bizonyítéka gyenge.
Befejezzük a nappali ellátásba való bevonás kockázatainak és előnyeinek áttekintése az utóbbi következtetésekkel, amelyek az eddig feltárt eseményekből származnak.
